A Nílus partján fekvő, 70.000 lakosú kisváros, mely tudósok szerint kb. 7.000 éves múltra tekint vissza ókori nevén Uaszet, Egyiptom „aranykorában” az Új-birodalom (Kr.e.: 1550-1070) idején, a leghatalmasabb fáraók székhelye és az ország fővárosa volt.
A korabeli léptékhez képest hatalmas városnak számított, hiszen az Új-birodalom idején lakosságának a száma elérte és meg is haladta az egymillió főt.
A fallal körülvett, épületek, templomok, és paloták sokaságát magába foglaló város, mely helyet adott Egyiptom, vagy ókori nevén Kemet (Fekete föld) legnagyobb templomkomplexumának, a Karnaki templomnak, méltán volt híres az egész akkori világban. Nem véletlenül nevezte Homérosz „Száz kapus Thébának”.
Területén, illetve közelében híres ókori műemlékek találhatóak, mint a karnaki templom és a luxori templom. A Luxori templomot III. Amenhotep fáraó építtette, majd Hatsepszut fáraónő, Tutanhamon fáraó és II. Ramszesz fáraó bővíttette tovább. A bejáratnál II. Ramszesz két hatalmas szobra áll. A templomtól, a szfinxek útján lehet eljutni a Karnaki Templom-együtteshez, melyet Egyiptom egyik legszebb területének tartanak. Legegyszerűbben Luxorból látogatható meg, hiszen mindössze 3 km-re van egy Nílus parti séta után.
III. Ramszesz temploma Medinet Habuban volt az utolsó nagy temetkezési épület, amelyet Nyugat-Thébában építettek. Jelenleg ez a legjobb állapotban fennmaradt műemlék a nyugati parton.
A Királyok és Királynők Völgye -„halottak városa”- Luxortól nem messze, a Nílus nyugati partján, a közeli hegygerincek árnyékában fekszik. A királyi sírok a 18-20. dinasztia idejéből származnak. Közel 500 éven át temették sziklákba vésett sírokba a fáraókat, melyek közül legismertebb Tutankhamon síremléke. Szintén Luxor közelében található Hatsepszut királynő sziklába vájt halotti temploma, valamint III. Amenhotep halotti templomából fennmaradt óriási méretű szobrok, melyek a maguk 18 m-es magasságukkal eredetileg egyetlen tömbből lettek kifaragva.
Karnaki Ámon templom
Jelenleg a világ legnagyobb templomkomplexuma. A közel 100 hektáron elterülő épület együttes, mely templomokat, szentélyeket, pülonokat, obeliszkeket stb. foglal magába, több mint 2000 évig folyamatosan épült.
Itt látható többek között, a III. Amenhotep, I. Ramszesz, I. Széthi és II. Ramszesz által építtetett, 134 hatalmas oszlopból álló (a középső oszlopsor 23m magas) hüposztül csarnok. Hatsepszut Királynő obeliszkjei. I. Sesonk (a Bibliában Sisák) fala, mely az első bizonyítékokat szolgáltatta a Biblia által leírt események bizonyítására. A világ első békeszerződése (Egyiptom és a Hettita birodalom között). És még sokáig lehetne sorolni.
Luxor Templom
A Luxor templom helyén már a Középbirodalom idején templom állott. Ennek az anyagát használta fel III. Tothmes (Kr.e.: 1479-1425), hogy szentélyt építtessen a szentháromság részére. Ezután III. Amenhotep építtette fel az „új” Luxori templomot, mely impozáns oszlopcsarnokával a kor legnagyszerűbb építménye volt. Majd, II. Ramses (Kr.e.:1279-1213) egy égbetörő pülont és egy hatalmas udvart építtetett hozzá. A pülon előtt, szinte felkiáltójelként II Ramses ülőszobrai előtt két obeliszk állt. Mára csak egy látható a helyén, mert miután Mohamed Ali egyiptomi alkirály a franciáknak ajándékozta, az egyiket elszállították Párizsba, és ott állították fel.
Neve „Ámon Déli Háreme”. E nevet azért kapta, mert az újév első napján a Karnak-i szentháromság, Ámon főisten, felesége az égbolt istennője Mut, illetve a fiuk a holdisten Khonsu arannyal bevont szobrait hajón a Luxori templomba szállították Karnak-ból. A szobrokat maga az „isteni fáraó” és a Karnak-i Ámon templom főpapja is elkísérték, miközben Théba teljes lakossága a Nílus két partjára gyűlt, üdvözölvén isteneiket. Majd miután ökröket áldoztak tiszteletükre, visszavitték a szobrokat Karnak-ba.
Királyok Völgye
A XVIII. dinasztia idején (Kr.e.: 1550-1294) a fáraók, levonva a tanulságot a számos kifosztott királysírból, szakítottak a hagyományokkal és nem piramisba, vagy a halotti templom alá ásott sírkamrába temetkeztek.
A nyugati part mészkősziklái titkos völgyet rejtettek, melyet alkalmasnak és biztonságosnak találtak, hogy folyosókat és csarnokokat vágassanak falába, örök nyughelyet szolgáltatva a thébai fáraók múmiáinak.
A leghíresebb uralkodók temetkeztek ide, mint I. Sethi, II. Nagy Ramses, a katona fáraó III. Tothmes, és innen került elő minden idők leghíresebb kincse, a töméntelen aranyat rejtő Tutankhamon lelet.
Királynők Völgye
Ide a királynőket és a királyi hercegeket temették. Több mint 70 sír található itt, de jó részük jeltelen vagy befejezetlen. Viszont több kiváló állapotban lévő sír is látogatható. Itt található többek között II. Ramszesz feleségének Nefertárinak gyönyörűen helyreállított sírja, mely a korabeli művészet remeke.
Hatsepsut Királynő Temploma
A helyet, mely a meredeken égbe szökő sziklafal oltalmában fekszik, hosszas mérlegelés után választotta ki Hatsepsut Királynő (Kr.e.: 1479-1458) és főépítésze-kegyence Senenmut. A templom a Királynő idejében szinte édenkert volt. Zöldellő árnyas ligetek, csobogó patakok, az ég kékjét visszatükröző tavak, és távoli egzotikus országokból, többek között Punt földjéről (a mai Szomália környéke) ideszállított élő fák és növények vették körül. Nem véletlenül építtette Hatsepsut a palotáját is a temploma mellé.
Memnon Kolosszusok
A 18 méter magas, egyetlen kvarcit tömbből kifaragott szobrok, III. Amenhotep, ki Egyiptom egyik legnagyobb építtetője volt, halotti templomának bejáratát őrizték. A templomból sajnos nem sok maradt, bár az utóbbi időben folytatott ásatások sok új leletet hoztak felszínre, köztük a kolosszusok, egyre kisebb változatait.
Ramesszeum
II. Ramszesz talán az ókori Egyiptom legismertebb fáraója. Temploma még romos állapotában is felidézi az Új-birodalom korának pompáját. Az udvaron eldőlve fekszik Egyiptom talán legnagyobb szobra, melyről Percy Bysshe Shelley (1792-1821) a következő sorokat írta:
Egy messzi vándor jött, ki ős romok / felől regélt: „ A pusztán szörnyű két
nagy csonka láb áll. Arrább lágy homok / lep egy kőarcot. Homloka setét.
A vont ajk vén parancsszóktól konok / s vad szenvedélye még kivésve ég
a hűs kövön, bár, mely véste, a kéz / s a szív, hol dúlt e dölyf, temetve rég.
A talpkövön kevély igék sora: / „Király légy bár, jöjj és reszketve nézz:
nevem Ozymandiás, urak ura.” / Más semmi jel. A roppant rom körül
határtalan szélesre s hosszúra / a holt homoksík némán szétterül.
III. Ramszesz Halotti Temploma
A templom eredete az idők kezdetéig nyúlik vissza. Az ókori Egyiptomiak úgy tartották, hogy ezen a helyen állt „Dseme Szent Dombja”, mely az özönvíz elvonulta után először emelkedett a víz fölé.
A III. Ramses (Kr.e.: 1182-1151) által építtetett templom, mely egyben a fáraó lakhelyéül is szolgált, jó állapotban maradt meg. Hüposztül csarnokának falain, mik védve voltak a nap ártó sugaraitól, megmaradtak az eredeti színek a mélydomborműveken, melyek sok érdekes történetet mesélnek el a fáraók korából.
