A mai főváros az új, modern negyedek megépülése előtti városrészt nevezzük Ó-Kairó-nak.
Az Egyiptomot elfoglaló arabok alapították ezt a városrészt Al Fusztát 643-ban a mai Kairó déli részén. Vagyis „A Sátor” néven, tehát ez tekinthető a legrégebbi arab településnek.
Kopt negyed
A terület magja az a fallal körülvett városrész amelyet a Fatimidák alapítottak 969-ben. Ide építette a bevonuló csapatok vezére Amr Ibn El-Ász Afrika első mecsetjét, a róla elnevezett Amr mecsetet.
Itt helyezkedett el az Asszírok által épített „Egyiptom Babülonja” erőd, melyre később a kopt keresztény város épült.
Az egyiptomi keresztények többségét kitevő koptok a Kopt Ortodox Egyház hívei. Az ókori egyiptomiak leszármazottainak tartják őket, és úgy tartják, hogy az elsők közt voltak, akik áttértek a keresztény vallásra.
A kultúrák jellegzetes keveréke a Kopt Múzeumban, ahol keresztény egyiptomi dokumentumok, szobrok és műtárgyak százai vannak kiállítva, amelyekben megkülönböztethető az ókori egyiptomi, görög, római, bizánci és oszmán hatás.
Több nevezetes templom található itt, melyek közül talán a leghíresebb az Al Mulakka, vagyis a „Felfüggesztett templom”, mely a korabeli erőd két megmaradt bástyájára épült. A templom hajója a 2 bástya közti átjáró fölé van függesztve. A kairói Kopt Múzeumtól délre található függőtemplom 13 csodálatos oszloppal büszkélkedhet a belsejében, amelyek Jézust és 12 apostolát ábrázolják.
A Szent György-templom az egyetlen kör alakú keresztény templom Egyiptomban. A 10. században a Babilon nevű erődváros római tornyának tetején épült templom a Szent György-kolostorhoz kapcsolódik, és az Alexandriai Görög Patriarchátus székhelye. Belül a szigorú, ősi műalkotások díszítik a templomot Szent György ábrázolásával és a kereszténység védelmére irányuló törekvésével.
A Szent Borbála templom kis és történelmi jelentőségű templom néhány érdekes ikonnak és magának a Szentnek az ereklyéinek ad otthont, akit az apja gyilkolt meg, miután megpróbálta áttéríteni a keresztény hitre. Ennek az ősi templomnak sok kincse ma a kopt múzeumban található.
Bazár negyed
A kairói látogatás nem lehet teljes anélkül, hogy ellátogatna a Khan El-Khalili bazárba, amely felér egy időutazással a régi arab világba.
A negyedet Barquq (Kr. u. 1382) szultán főlovászáról Ghargasz el-Khalil-ról nevezték el, aki a valamikori temető helyére üzleteket és kereskedőházakat építtetett.
A bazár mögött elhelyezkedő Muizz el-Din Allah utcát az elmúlt pár évben az eredeti, XIV-XV századi állapotára állították helyre, mely talán a csodálatos esti kivilágításban a legszebb.
A hívogató árusok, a fűszerek illata, a forgatag, valamint a gyönyörű áruk hosszú órákra elvarázsolják, a szűk utcácskák rabul ejtik.
Bármit is vásároljon – szobrot, fűszert, emléktárgyat, ezüstékszert, pólót, galabíjját, hastáncos ruhát, vagy bármi mást – mindenképpen alkudjon az árra.
Ha végzett a vásárlással, feltétlenül igyon meg egy csésze hagyományos teát valamelyik kávézóban.