Téba az ókorban Egyiptom egyik fővárosa volt. Templom város. Ma Luxor fekszik a helyén. Medinet Habu a Nílus nyugati oldalán található. Egyesek úgy is hívják, hogy Medinet Habu City. Ez persze csak jelentés halmozás, mert a Medinet és a City is várost jelent. A létesítmény 210 * 315m területen fekszik és az építtető III. Ramszesz főtemplomán kívül több, kisebb épület is található a területén.
A Medinet Habu komplexum a közigazgatási központ volt és ez III. Ramszesz halálával sem változott. Dupla fal vette körbe és a főbejáratot az ókori templomépítés szabályainak megfelelően a Nílus felé nyílt. A tudósok keleti tájolásúnak mondják, de valójában dél-keleti, mert a Nílus Dél-Nyugatról Észak-Kelet felé folyik.
Ez a terület, valójában már III. Ramszesz építkezésének megkezdése előtt is szent hely volt. Sokáig épült, a 18. dinasztiától a római korig építették és az egyes királyok mindig tettek hozzá valamit. Még a 20. dinasztia idején zajló polgárháborúban is itt lelt menedékre a lakosság. Majd a kopt keresztények áttörték a falakat elfoglalták a területet és rátelepedtek az épületekre. A komplexum azért túlélte a Ramszesz közigazgatási és védelmi kort. Még a falakat sem rabolták el teljesen.
Fő kapu
A komplexumba jelenleg is ezen a nagy kapun keresztül haladva lehet bejutni. Az ókorban a Nílustól egy csatorna húzódott egészen eddig a kapuig és egy rakpart volt kiépítve a nagy kapu előtt. A kapuhoz közel az őrséghez tartozó épületek voltak. A kapu oldalán a király domborműve található. A domborművek között megtalálható Ptah Isten képmása is. A nagy kapu felsőrésze a királyi lakosztály volt és itt laktak a király ágyasai is. III. Ramszesz egyik feleségével itt próbálták megölni a királyt. A tetteseket elkapták, és a bírósági eljárás közben a király meghalt. Azt nem tudjuk, hogy a gyilkossági kísérlet volt-e a halálának közvetlen oka. A templomban volt a nyugati falon is egy kapu, melyen keresztül a hivatalnokok, alkalmazottak tudtak bejutni.
Kis templom
A Kis templom, mely a főkaputól jobbra találunk meg, a 18. dinasztia idején alapították. III. Thotmesz és Hatsepszut nevéhez fűződik, de a későbbi királyok természetesen bővítgették még. A Kis templomhoz egy kisebb fajta kaput építettek a 26. dinasztia idején, melyet később a 29. dinasztiához tartozó I. Nektanebosz tulajdonított el. A Ptolemaioszi korban oszlopokat és egy pülont építettek hozzá, valamint egy nagyobb kapuzatot. A Kis templomhoz épített utolsó kiegészítés a római korban elkezdett oszlopos portikusz (a főhomlokzathoz csatlakozó oszlopos előcsarnok, melynek 3 másik oldala nyitott) és udvar volt, melyet már nem fejeztek be. Ez az építmény túlnyúlt a templomegyüttest határoló falakon és a későbbiek folyamán az épületkomplexum egyetlen működő részéve vált. A Kis templomtól északra helyezkedett el a szent tó, melynek mérete 20×18 méter volt és ezzel a 7. legnagyobb szent tó volt az ókori egyiptomi templomok történetében. A szent tó mellett volt található egy Nektanebosz korai kút, egy „Nilométer” mely az ókori Egyiptomban az adó mértékének a meghatározásához kellett.
Főtemplom
Ezt a főtemplomot is, mint az egész komlexumot, fal vette körül. Az ókori egyiptomi templomok között ennek a templomnak van a legfigyelemreméltóbb bejárati pülonja. 27 méter magas és 65 méter széles. Mielőtt belépünk a pülonon keresztül a templomba nézzük meg a király ábrázolásait rajta. Úgy tájolták, hogy az egyik oldalon Alsó-Egyiptom, a másikon pedig Felső-Egyiptom koronáját viseli. Felső-Egyiptom illetve Alsó-Egyiptom a Nílus folyását tükrözik. Felső-Egyiptom délen, Alsó-Egyiptom pedig északon volt, mert a Nilus fordítva, délről északra folyik. Maga a pülon ugye kelet felé néz és így a két oldalát északi és déli oldalnak lehet nevezni. Az Alsó-Egyiptom koronájával ábrázolt III. Ramszesz a pülon északi oldalán van, míg Felső-Egyiptom koronáját is magában foglaló fehér-vörös kettőskoronás domborműve pedig a pülon déli oldalán van miközben ellenségeit legyőzi. Belépve a templom falain is győztes csaták jelenetei láthatók. III. Ramszesz és serege legyőzi a líbiai és más tengeri népek katonáit. Ezek a jelenetek nemcsak a templom külső falain, hanem a templom 48×35 méter alapterű első udvarának a falain is láthatók az áldozatok megszámlálása ami elég egyedi. A meggyilkolt ellenség levágott karjait, vagy nyelvét, vagy nemi szervét számolták meg. A 38×42 méteres második udvart szegélyező hatalmas ozirisz szobrokat a kopt keresztények kíméletlenül elpusztították, amikor keresztény templommá alakították a területet. A hüposztülcsarnok, illetve a második udvar mögötti épületek nagyon megrongálódtak. De néhány fontos adminisztrációs helyiség viszonylag jó állapotban maradt fent. Persze nem csak a helyiségek, hanem a falaikon látható domborművek is. Az egyiken például Ramszesz, Thot Istennel visz aranyat Ámon-Rének.
A templomot az Ámon, Mut és Honszu Isteneknek szentelték. Végében egy hatalmas álajtó volt, ahol a király lelke szabadon közlekedhetett. Az oszlopcsarnokot körülvevő helyiségből többet kincsek tárolására használtak.
Királyi palota
A királyi palota a főtemplom déli oldalán egy valószínűleg kétszintes épület volt. A főkapuhoz hasonlóan itt is laktak hölgyek. Ez a palota a fáraó lakhelye volt és itt végzett különféle szertartásokat is. Itt is található volt egy álajtó, melyen keresztül a király lelke ki-be közlekedhetett. Egy ablakon keresztül pedig az ünnepségeket kísérhetett figyelemmel.
Természetesen a főtemplom körül a királyi palotán kívül épületek sokasága, mint például raktárak, műhelyek, katonai szállások, irodák, adminisztrációs és közigazgatási épületek is voltak.
A templomok, az épületek falain, oszlopain talán a legtöbb eredeti szín látható még egész Egyiptomban. Így el tudjuk képzelni milyen is lehetett valójában az ókorban, amikor használatban volt.